Napi Spiritualitás

"Kik vagyunk mi, hogy a világ sorsáról döntsünk? Döntsön maga a világ! Kik vagyunk mi, hogy titkaink legyenek a világ előtt? Hadd tudja meg őket a világ, aztán döntsön önmaga sorsáról!" "Hiszek... Van hitem. ... Hiszek, de miben? ... Hiszek a hitben... Nem kell, hogy legyen valamink, amiben higgyünk. Csak a hit kell, hogy valahol van." /Alfred Bester: Tigris! Tigris!/

Friss topikok

  • VicGilson: <a href="http://www.life.hu/bulvar/20140720-kulcsar-edina-lett-magyarorszag-szepe-udvarholgyei-... (2014.07.20. 23:33) Nehéz kereszt
  • tesz-vesz: 2. lett a La Man-i 24 órás versenyen. elképesztő. járt itthon is, mikor megnézte a tábort, meg ké... (2011.11.12. 21:35) Nagy öregek - Paul Newman
  • VicGilson: @IGe: Poénnak jó a link :) @Zollendroller: Szervusz, Zoli! Úgy tűnik, hogy igen: Popper Péternek ... (2010.06.29. 14:05) In Memoriam Popper Péter

Vinciturus vincero

2009.02.04. 22:43 | VicGilson | 14 komment

Címkék: élet halál betegség jézus buddha reinhold messner vinciturus vincero

Az utolsó bejegyzés óta eltelt némi idő.
A bő egyhetes szünet ezúttal nem a lustaság számlájára írandó.

Az utóbbi egy-két hónapban a betegségem és egyéb, nem túl rózsás körülmények irgalmatlan mértékben leterhelték testem-lelkem egyaránt. Múlt hét legelején kórházba kerültem, mert már a hétköznapi teendőimet sem tudtam ellátni majd’ egy hete. Néhány napig voltam csak bent, jelenleg már itthon gépelem ezeket a sorokat.

Itt alább kíméletlen őszinteség és kinyilatkoztatás következik.
Aki nem kíváncsi az ilyesmire, az jobb, ha továbblapoz :)

Mindenesetre az elmúlt egy-két hétben volt alkalmam átgondolni a dolgokat.
Időközben megszülettek a legutóbbi vizsgálatok eredményei is. Mint kiderült: áttétem nincs – mindazonáltal a helyzet elég komoly. Amikor az emberben ilyesmi üti fel a fejét, hajlamosabbá válik arra, hogy magába szálljon, és átértékelje addigi életét.

Tulajdonképpen abból indultam ki, hogy akarok-e én még egyáltalán élni? Van valami, amit akarok az élettől? Mert ha nem – akkor humánusabb és kíméletesebb, ha egész egyszerűen végzek magammal valahogyan.
A kórházban töltött napok alatt is eljutottam néhány olyan gondolathoz és érzéshez, amelyekről egyrészt fogalmam sem volt, hogy bennem élnek, más részükről pedig azt hittem, már rég meghaltak.
De ez még kevés volt.

Kedden hajnalban a vasúti sínek mentén sétálgattam, a Nagyállomás mellől indulva. Amikor elfáradtam, leültem és gondolkodtam. Órákig pihentem és elmélkedtem. Közben persze érkezett néhány szerelvény, mindkét irányból. Időnként a sínre fektettem a nyakamat: így próbálgattam milyen érzés lenne, ha…
Nyugodt voltam, minden egyes gondolatom olyan tiszta volt, mint talán még soha.

Akarsz te még élni, Vic?
Súlyos beteg vagy, aminek köszönhetően 32 már jó eséllyel nem is leszel.
Nincsen senkid és semmid ezen a világon.

Igen, ismerem az ide vonatkozó keleti bölcsességet :)
Honnan tudhatod, hogy van-e még dolgod a világon? Onnan, hogy élsz!
Elismerem, hogy van benne igazság. Ha úgy tetszik: igen, ilyen egyszerű az életnek ez a kérdése. Amikor azonban összecsapnak a hullámok az ember feje felett, némileg összetettebb árnyalatot öltenek az események.

Rá kellett jönnöm, hogy én sem voltam különb, mint az emberek túlnyomó többsége. Hogy két kézzel tékozoltam, amit a Jóisten adott nekem.
Az emberek jó részében ott szunnyad valami, amit ha beteljesítenének, megvalósítanának magukból, akkor egy jobb és szebb világban élhetnénk. Erre azonban - néhány kivételtől eltekintve – nem vagyunk képesek.
S amikor véget ér az életünk, jogosan szegezi majd nekünk a bennünk alvó önvalónk: miért nem voltál önmagad? Ez a számadás a talentumról. Elpocsékolni a tehetségünket, lehetőségeinket, elvesztegetni az időnket, eltékozolni az egész életünket. Csak azért, mert inkább arra játszunk, hogy megússzuk az életet – ahelyett, hogy igazi szenvedéllyel, őszintén élnénk.

Mi válik így belőlünk?
Mi lett belőlem?
Élőhalott. Sétáló hulla, aki élet helyett csak vegetál, és közben még saját maga előtt is mentegeti magát. Hogyhátugye: én nem! Majd más!
Ismerős?

A politikusok mutassanak példát tisztességből, becsületből, tartásból, mértékből, meg a többi ember, meg a szomszéd Géza/Gizi – aztán majd én is. Talán. Esetleg.

Vajon Jézus azzal foglalkozott, hogy ő igaz ember legyen – vagy azon emésztette magát, hogy az a bizonyos fiatalember miért is nem adta vagyonát a szegényeknek, s követte őt?
Vajon Buddha saját emberségén munkálkodott – vagy a világot átkozva mutogatott a gazdagokra (akik közé ő maga is tartozott fiatalon), és toporzékolva számon kérte rajtuk, miért nem adják neki a pénzüket?

Nem akarok elítélni senkit.
Nem kívánok utat mutatni.
Csak egy ember vagyok, súlyos betegen, aki úgy döntött, hogy meggyógyul, beteljesíti a gyerekkori álmait (mert ezek olyan álmok, amelyeket ma is magáénak vall), és törekszik rá, hogy végre ne az élet megúszására bazírozzon, hanem igazán éljen.

Annak idején három évet töltöttem pszichoterápiában.
Mielőtt valaki felhördülne, hogy no lám: ennyi ért a terápia; jön egy krízishelyzet, és a pasas máris azon filózik, hogy a vonat elé vesse magát!
Nem!
A terápia annyit ért, hogy azóta megállok a saját lábamon, képes vagyok saját, tudatos és felelős döntéseket hozni, és képes vagyok szembenézni olyan súlyos élethelyzetekkel, mint például a mostani – akár teljesen egyedül is.
Annak a három esztendőnek köszönhetem, hogy most is képes voltam/vagyok a továbblépésre. Elmondhatatlanul sokat köszönhetek annak a három évnek: megtanított rá, hogy ne féljek szembenézni önmagam sötét árnyaival. Nagyon sokat köszönhetek tehát annak a bizonyos doktornőnek: többek között azt is, hogy nem váltam nőgyűlölővé :)
Úgyhogy – ha esetleg olvasod ezt, Csilla: nagyon hálás vagyok neked mindazért, amit tőled kaptam!!

Mindazonáltal tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz könnyű küzdelem.
Jó idő el fog telni, míg ismét teljesen egészséges leszek, és jó idő eltelik majd, mire az álmok valóra válnak.
De mivel hosszú és tartalmas életre készülök, így időm van bőven – belefér hát ez is :)
Természetesen egy napon majd az én életem is véget ér – de ez még odébb lesz.

Így hát aki esetleg abban reménykedett, hogy most végre megszabadul tőlem a világ, annak azt üzenem, hogy nem! Meggyógyulok, és élem az életem.
Aki pedig valami miatt hasonlóan nehéz helyzetben van, és sötét fellegek gyülekeznek a lelkében, annak azt mondom: ne add fel!!

Vinciturus vincero
Ez a felirat áll Reinhold Messner hegymászó kastélyának bejáratán.
Aki magát győztesnek látja, az győzni fog

Amint időm és energiám engedi, folytatom a spiritus blog normális szerkesztését és frissítését.

Addig is: legyetek jók!
:)

A bejegyzés trackback címe:

http://spiritus.blog.hu/api/trackback/id/tr42923410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

palacsin 2009.02.04. 23:52:04

Hello Vic!

Nehez ilyen postra elsokent irni. Mit fogsz maskeppen csinalni az eletedben miutan meggyogyultal?

Barmit is teszel, szoritok neked!

zollendroller · http://sajatutad.hu 2009.02.05. 18:28:12

Keményen mérted a soraid, cimbora! Furcsa, de úgy látszik, ez most egy ilyen időszak. Ha nem is meghalni támadt nekem is kedvem, de minden, leglábs sokminden ecren kireppent a fejemből! De ilyenek, mint pl. a változtatás elmentése a saját utadon! Alaposan rámjött a frász!

Drukkolok Neked, hogy kapj erőre! Találj célt az életednek. Sok olvasód hiányolna velem együtt.

VicGilson · http://spiritus.blog.hu 2009.02.06. 10:45:10

Köszönöm szépen, lányok és fiúk :)
Inkább úgy mondanám: ahhoz, hogy meggyógyuljak másképpen kell élnem az életemet.
Több türelem és nyugalom, kevesebb idegeskedés és ítélkezés.
Sok-sok nevetés :)
Meg egy-két egyéb apróság.
Van tennivaló bőven :)

mooncat · http://rajzoltam.blog.hu 2009.02.09. 18:08:03

jaajuramisten!
drukkolok Neked nagyon!
(édesapám révén én is érintett voltam ilyen betegségben)

ez már valahogy a második sorsszerű kapcsolatba kerülésem veled: a születésnapomon írtad ezt a posztot.

valahogy én is így vagyok, félek "élni", és nem tudom mi kellene hozzá, hogy lökést adjon. tanulnom kellene már a jelekből...?

Cho. 2009.02.09. 21:15:51

Mi azóta beszéltünk ugyan de ezúton is szólok: Veled vagyunk mindannyian, és üzenem, hogy meg ne próbáld feladni, mert debrecenbe is elér a kezem :)
Neked küzdened KELL mert van miért, tudom.

ziona · http://ziona.blog.hu 2009.02.09. 21:22:03

Szia Vic!

Chosy által "találkoztam" Veled. Így ismeretlenül is, teljesen letaglóztál. Maximális riszpekt a hozzáállásodért, és tiszta szívből kívánom, hogy minden energiád a gyógyulásra fókuszáld.

Úgy látom az itteni kommentek alapján is, hogy a problémáddal már nem vagy teljesen "egyedül", legalábbis nem annyira, amennyire egy ilyen probléma mellett először érezheti magát az ember. Így ismeretlenül csatlakoznék a szurkolótáborodhoz, és megkérdezném azt is, hogy idézhetek-e Tőled egy bekezdést a blogomban? Eléggé betalált.

mooncat · http://rajzoltam.blog.hu 2009.02.09. 22:10:56

ja, és hogy egy közhellyel jöjjek: nomen est omen (vagy hogy kell írni:))

nevedben a győzelem!

VicGilson · http://spiritus.blog.hu 2009.02.09. 22:33:18

Köszönöm szépen mindannyiótoknak!!!
Meg vagyok hatva :')
Nagyon.

mooncat
Meg kellene tanulnunk tanulni már a jelekből is - igen. Én nem tettem - ez lett belőle.
Nomen est omen - amen!
:)

Chosy
Én úgy tudtam, hogy a csak próféta kezei hosszúak :)
Ezek szerint a tiéd is :))
Küzdök.
Nem adom meg magam :)

ziona
Idézhetsz, persze.
Megtisztelő a kérés. Kíváncsi vagyok, melyik bekezdés lesz az.
Maximális riszpekt és köszönet a kommentedért :)

_Hannah_ · http://metal-dszforditas.blog.hu/ 2009.02.10. 22:16:54

:'(

A legőszintébben együtt érzek Veled és teljes szívemből szorítok Neked. Ziona egyik barátnője vagyok, így általa jutottam el blogodhoz, és olvastam el ezeket a szívszorító sorokat. Mélységesen elszomorít.

SOHA NE ADD FEL!! Soha!
Szorítok..

VicGilson · http://spiritus.blog.hu 2009.02.11. 16:49:12

Anne Härkin
Köszönöm szépen!!
Nem adom fel :)
És tessék mosolyogni!
Így ni!
:))

Cho. 2009.02.11. 17:44:48

Azt hiszem ez neked szól Vic:

ziona.blog.hu/

:)

_Hannah_ · http://metal-dszforditas.blog.hu/ 2009.02.13. 15:26:32

Nagyon nagy dolognak tartom, ha valaki még egy ilyen betegség ellenére is képes másoknak azt mondani: "És tessék mosolyogni!", s képes pozitívan gondolkodni, hozzáállni a világhoz.
Így meg is fogsz gyógyulni, hidd el. :) ;)

VicGilson · http://spiritus.blog.hu 2009.02.16. 18:18:19

Kösz, Chosy!
Olvastam. Még meg is kommenteltem :)

Anne Härkin
Igyekszem meggyógyulni. Igyekszem elhinni :)
Bizony, bizony: mosolyból sosem elég :))

Cho. 2009.02.20. 22:01:33

/*sztrájkol


írjál postot!!!