Bukott Angyal
- Uram! Bocsáss meg nekem!
- Hibáztál, gyermekem. És ez egy ártatlan lélek létezésébe került. Aki a te oltalmadra volt bízva.
- Uram! Jóváteszem!
- Már késő. Önző voltál. Nem figyeltél. Gőgös felfuvalkodottságod elvakított, s éppen akkor nem álltál készen, amikor a legnagyobb szükség lett volna rád.
- Uram! …
- Hallgass! Őrzőangyala voltál valakinek, aki bizodalmát helyezte beléd. És te gyáva módon mindig ki akartál bújni kötelességed alól. Egyre több és több időt töltöttél pártfogoltadtól távol, míg végül, amikor legszörnyűbb volt a baj, s te nem voltál mellette, maga ellen fordult. Te talán megállíthattad volna kezét, melyet önmaga ellen emelt. Végzett magával. Neked kötelességed lett volna óvni őt, s legalább megpróbálnod a lelkére beszélni.
- És most mi lesz, Uram?
- Megmérettettél, és könnyűnek találtattál
- Mi lesz velem?
- Gyengének bizonyultál. Kárhozat vár reád.
S kitárultak a pokloknak kapui.
- Egyetlen remény van csupán számodra.
- Hallgatlak, Uram.
- Ha alászállsz a Kárhozat Földjére. Ha szíved fájdalma meghallgatásra talál egy emberi léleknél: megmenekülsz, és visszatérhetsz közénk.
- S ha nem?
- Akkor új életre kelsz majd egy másik korszakban, ugyanott, a Kárhozat Földjén. S ez így megy tovább, mindaddig, míg lelked megnyugvást nem lel, vagy amíg a Végítélet harsonái meg nem szólalnak majd egy napon… Nos?
- Gondolkodom, Uram.
- Ne hidd, hogy a Földön könnyű dolgod lehet. Sok ott a boldogtalan lélek, s még egymást sem képesek meghallgatni.
- Döntöttem, Uram. Alászállok a Kárhozat Földjére.
- Ahogy kívánod, úgy legyen, gyermekem.
- Az az utolsó reményem, ha valakivel megoszthatom fájdalmamat…
S az ősi legenda szerint azóta az Angyal újra meg újra visszatér erre a Kárhozott Földre.
Jól figyelj, ha egy meggyötört lélek sírását hallod Magad mellett!
Talán Ő az.
A Bukott Angyal.
Bocsásd meg gyengeségemet!
Vétkem a világon a legnagyobb.
Büntetésem szintúgy.
Elsőként mennék vissza Hozzád, Uram, s mégis: mindenki más után utolsó vagyok.
És halld: köszönöm Néked, hogy az Embernek mégis segítségére lehetek!
2006. március
